Arany János: A betyár, III–IV. rész (1850)
Előadó: Musica Historica Együttes
Arany János A betyár című négytételes dalfüzére 1850-ben, a szabadságharc utáni visszaemlékezésként született. Teljes szöveggel csak évtizedekkel később jelenhetett meg, a nagyközönség csupán az I. rész első négy szakaszát ismerte: Kondorosi csárda mellett – ez ugyanis ártatlan zsánerdal (Festetits Leó dallamával máig népszerű, de Arany is többféle dallamot javasolt hozzá). A történet hőse Csongorádi Pista bojtár, aki a csárdában búsul, mert hírét vette a szabadságharcnak. Szinte el sem búcsúzik kedvesétől, Jucitól, hanem egyenesen a tábor felé veszi az irányt, de közben lovat lop – nemes célért, de bűntudattal –, s így érkezik el a huszárok közé. A III. rész a Pejparipám patkószege de fényes nótajelzést viseli, e dallamcsalád egyik, 1865-ben kiadott tagja szolgál zenei keretként. A IV. rész nótautalása a Majd elmegyünk, rózsám, Komáromba kezdetű közdalhoz vezet, amelyet maga Arany is lekottázott 1874-ben. A betyár történetét a dél-alföldi helyszínhez híven tekerőlant kíséretével énekli Csörsz Rumen István.